Községünk, a valamivel kevesebb, mint 2000 lelket számláló település a Dél-békési térség szélén fekszik, közvetlenül az országhatár mellett, a Budapestet-Bukaresttel összekötő villamosított vasúti fővonal mentén, a Gyula-Battonya útvonal nyomvonalán, Kevermessel és Elekkel, a határ túloldalán pedig Kürtössel (Curtici) határos. Az 1949-től önálló kistelepülés az idők folyamán több közigazgatási egységhez tartozott, így 1000 és 1552 között Zaránd megyéhez, a török hódítások után 1552-től 1680-ig a temesvári vilajet, majd ezután 1790-ig Arad vármegye része volt a térség. Ezt követően II. József új szervezeti elképzeléseinek megfelelően egyesíti Csanád, Csongrád és Békés vármegyét. Az uralkodó halála után a térség ismét Arad vármegyéhez tartozik egészen 1850-ig, amikor ismét tíz évre Békés vármegye részévé válik. Az elkövetkezendő évek során ezek megismétlődtek, míg végül 1949. január elsejétől levált Elektől és lett önálló, 1954-től napjainkig is Békés megye része.

A község alapvetően mezőgazdasági jellegű. Az elmúlt években a leggyakrabban termesztett növények közé a búza, az árpa, a kukorica, a napraforgó, a repce és a cirok tartozik. Nagy számban jelentek meg településünkön a környékbeli dinnyetermesztő gazdák is.

Lőkösházán nemzetközi vasúti határátkelő található, így a település jelentős foglalkoztatója a MÁV. A vasút területén működik még kapcsolódó tevékenységként Vámparancsnokság, Határrendészet és Határforgalmi ellenőrző pont is. A település legnagyobb önkormányzati intézményei a Községi Óvoda. A Lőkösházi Általános Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt áll. A két oktatási intézménybe közel 200 gyermekkel foglalkoznak. Az oktatási intézmények jól felszereltek, külön tornaterem és sportpálya is segíti a gyermekek szabadidős és iskolai foglalkozásának hasznos eltöltését. A gyermekek és a lakosság számára is lehetőség van étkeztetésre az itt található Napközi Konyhában.

Lőkösháza, lélekszámához mérten nagy művelődési házzal és könyvtárral büszkélkedhet, ahol rendszeresen kerülnek megrendezésre kiállítások a helyi alkotók műveiből. A Községen belül különleges, vagy történeti értékkel rendelkező műemlék nem lelhető fel. Ez elsősorban abból adódik, hogy az ötven esztendővel ezelőtt önállóvá vált település korábban Elekhez tartozott, és az ehhez tartozó földterületek képezték a mai Lőkösháza területét.

A településen kiemelt műemlék a külterületen található impozánsan felújított Bréda-kastély, külön említést érdemel még a Vásárhelyi-kastély is. Klasszikus értelemben vett turisztika tehát 1949 óta nem jellemző az önálló településen, azonban a tiszta és ápolt utcák, gondozott terek figyelmet érdemelnek. A községben háziorvosi szolgálat üzemel, akinek munkáját asszisztens is segíti. Ugyancsak az orvosi rendelő épületében végzi munkáját a fogorvos és a védőnő is. 1993-tól községünkben fiókpatika üzemel.

A települési önkormányzat képviselő-testülete határozatban döntött úgy, hogy minden évben augusztus 20-án tartja a falunapot, tisztelettel adózva ezzel az államalapításnak is. A település 1993-1994-ben a rákapcsolódott a regionális vízműhálózatra. 1993 novemberében induló dél-békési gázprogramban koordináló szerepet játszott településünk, amelynek végeredményeként 1995. szeptemberben a kilenc érintett településen a térségi gázszolgáltató, a DÉGÁZ segítségével meggyúlt mindenütt a gázláng.

1999-ben a szomszédos Kevermessel együttműködve elkészült a szennyvízhálózat I. üteme a településen, miközben a két község között megépült a szennyvíztisztító-telep. A kábeltelevíziós rendszer 1998-ban épült ki.

A vasúti fővonal mentén fekvő település egyben vasúti határátkelőhely is, erre alapozva az Európai Unió támogatását elnyerve közúti határátkelőhelyet szeretne létesíteni. A román oldal a bukaresti kormánytól már megkapta az elvi építési engedélyt a vámszabad terület kialakítására a határállomáson. Nem véletlenül, mert Bukarest Románia egyik nyugati kapujának tartja a Kürtös-Lőkösháza határátkelőhelyet, amelyet csak erősítene, ha itt hamarosan közúton is át lehetne kelni egyik országból a másikba. Mindez nem csak az infrastruktúra nagyarányú fejlesztésével járna együtt, de sok munkahelyet teremtene, növelné a tranzitforgalmat és a kereskedelem lehetőségei is kibővülnének Lőkösházán.